Hír

A globális környezetvédelmi előírások szigorodásával és a fenntartható fejlődési koncepciók elmélyülésével a halogénmentes égésgátlók a polimer anyagok égésgátló módosításának fő irányvonalává váltak.

Az égésgátló anyagok tudományában a cink-borátot nagy hatékonysága és környezetbarátsága miatt kedvelik. A piacon azonban két nagy kategória létezik: a „vízmentes cink-borát” és a „hidratált cink-borát”, amelyek alapvető különbségei jóval többet jelentenek, mint hogy kristályos vizet tartalmaznak-e.

A cink-borát fontos választássá vált a környezetbarát szervetlen égésgátlók között az égésgátló anyagok összetételében. Azonban a piacon kapható két fő hidratációs típussal, a cink-borát-monohidráttal (ZnO·B2O3·H2O) és a cink-borát 3,5-hidráttal (2ZnO·3B₂O₃·3,5H₂O) sok mérnök és beszerzési döntéshozó dilemma előtt áll.

A cink-borátot, mint hatékony és környezetbarát szervetlen égésgátló és többfunkciós adalékanyagot, széles körben alkalmazzák műanyagokban, gumikban, bevonatokban, textilekben és más területeken.

A cink-borát számos változata közül a 3,5 hidratált cink-borát (2ZnO·3B2O₃·3,5H2O) a globális polimer égésgátló rendszerek legszélesebb körben használt és legszélesebb körben elkészített változata lett, amely az ipari cink-borát piaci részesedésének több mint 75%-át teszi ki.

A polimer égésgátló készítmény kialakításában a cink-borátot széles körben használják hatékony, alacsony toxicitású és többfunkciós szervetlen égésgátlóként. A hidratált formák (különösen a 3,5-hidrát) és a vízmentes formák közötti tudományos szelekció kritikus technikai döntést jelent a mérnökök számára. Ez a cikk több dimenzióból nyújt elméleti támogatást.